Magyarország mára minden évben közel ezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, és ha ez az ütem tartható, akkor 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró országok közé fog kerülni – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy szakmai szimpóziumon Budapesten.
Birkner Zoltán hangoztatta még: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben.
Közölte, a korábbi években a kutatás-fejlesztés erősítése, a modern egyetemi struktúra kialakítása, mindemellett a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az állam innovációs erősítését hozza magával.
A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Transzlációs Medicina Szakember Centrum tevékenységét és elért eredményeit bemutató szimpóziumon Birkner Zoltán kiemelte: ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű ipar legyen, sokkal többet kell fordítani innovációra.
Kitét arra, hogy az állam jó néhány programmal, pályázattal segítette ezt a területet, ilyenek voltak példaként a témakiválósági programok, amit 100 milliárd forint értékben támogattak, vagy a nemzeti laborhálózati program 160 milliárdja, amiben markánsan megjelenik az egészségügy és az egészségipar.
Az NKFIH elnöke alapján minél jobban össze kell kötni a tudományt, azok eredményeit a gazdasággal és az iparral, vagyis erősíteni kell a kapcsolatot a tudástermelés és a tudáshasznosítás közt.
Ennek egyik ideális példájaként említette a dél-pesti kórház transzlációs medicina felfedező központját.
Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet direktora a transzlációs medicina szakember központját (tmkk) bemutatva hangoztatta, a centrum célja, hogy a gyógyító és kutatómunkában összegyűlt adatokat elemezze, azokat (már a beteg beazonosíthatósága nélkül) a heterogén kutatóhelyek vagy más országos intézetek és egészségipari szereplők részére elérhetővé tegye, mindent összevetve ezek az adatokat felhasználhatják későbbi egészségipari fejlesztéseikhez.
A transzlációs medicina érdemben azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátás esetén összegyűlt adatok, alap- és klinikai kutatási eredmények mihamarabb visszajussanak a gyógyításba – tette hozzá.
A főigazgató kitért arra, képesnek kell lenni a mesterséges intelligencia hozzájárulásával elemezni a páciensek egészségügyi ellátás esetén keletkezett adatait, ezekből „dinamikus regisztereket” építeni.
A Dél-pesti Centrumkórházban legfőképp a hematológiai és koronavírus-betegek adatai állnak rendelkezésre. Kimutatták, hogy példaként a Covid tekintetében különbség van immunológiai és genetikai szempontból az enyhe, középsúlyos és súlyos betegek közt – ismertette.
Vályi-Nagy István alapján azzal, hogy az információmennyiség és minőség örökösen növekszik, az egészségiparban is csak akkor tudunk versenyképesek lenni, ha testhezálló pénz és segédkezés áll rendelkezésre.
Boér Gábor, a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára azt mondta el, hogy a transzlációs medicina eredményeinek mihamarabbi visszacsatolása a gyógyításba hozzájárul az egészségben eltöltött évek számának emelkedéséhez.
A kormány fő törekvése a lakóhely közeli ellátások erősítése a háziorvosok kompetenciáinak kihasználásával, aminek nyomán növelhető a települési és megyei szakellátási intézmények tehermentesítése – mondta, hozzátéve, cél ugyanakkor a koronavírus-járvány alatt megerősödött reagálóképesség megtartása és megerősítése.
Ezeket a célokat szolgálják a modern digitális megoldások is, amelyekkel szemben eltérő követelményeket kell támasztani. Ezek: a valid információk, adatvezérelt ellátás, adatfelhasználások hatékonyságának javítása, innovációt támogató környezet, a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba építése – sorolta.
A digitális átmenet napjaink egyik meghatározó folyamata, és az egészség társadalmi biztosítása új, az aktuális egészségügyi alrendszereket meghaladó eszközrendszert igényel – emelte ki.
Kitért arra, hogy az egészségügyben összegyűlt adatok különféle adatbázisokba történő átültetése támogatja a kormányzati döntéseket, az egyéni betegszintű döntéselőkészítést, hozzájárul a gyógyszerklinikai kutatásokban való részvételhez és lehetőséget ad egészségipari partnerek bevonására.
mti