Három eltérő korból származó leletekre bukkantak Törökszentmiklós határában a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai – közölte Mali Péter, a múzeum régésze a sajtó képviselőivel.
Információja alapján az M4-es gyorsforgalmi utat építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) megbízásából a június végén kezdődött ásatáson az országban eddig lenyűgöző leletegyüttest találtak. Első alkalommal egy nagy kiterjedésű szarmata helység nyomaira bukkantak, amely bővelkedett római leletekben. A szarmata gödrök közt avarkori, továbbá honfoglalás kori temető nyomait is felfedezték – közölte.
Mali Péter hangoztatta: a csaknem nyolcvan méter átmérőjű kunhalom csaknem négy és fél-ötezer éves. Erre épült a szarmata falu megközelítőleg ezernyolcszáz évvel ezelőtt. A kora avar sírok mindazonáltal hozzávetőlegesen ezernégyszáz, a honfoglalás koriak ugyanakkor ezer-ezeregyszáz évesek – számolt be.
Első alkalommal a római korban élt szarmaták faluját találták meg, amely egy részén fazekasmesterséget vagy valamilyen tűzzel kapcsolatos tevékenységet végezhettek, mert nagy számban találtak hamus gödröket és kemencéket. Ugyanakkor számottevő leletre bukkantak, példának okáért Krisztus utáni 2. és 3. századi szarmaták eszközeire, csontmaradványokra, kézzel alakított nagyméretű tárolóedényre, kutyacsontvázra – sorolta. Ezenkívül római kori pénzeket, mitöbb Pannónia provinciából származó import kerámiaedények töredékeit is találtak az ásatáson. Azonkívül több fémtárgy is előkerült, amelyeket a ruházatok összefogására, csatként használtak a szarmaták. Több lócsontra is leltek, valószínűsíthető, hogy lótenyésztők, nemesebb családok élhettek ott. Közölte még: a későbbi avar és a honfoglalás kori vezetőket is gyakran nagyszerű helyekre temették, így lehet ilyen sok sír a kunhalom alatt. Közölte: eddig legalább már harmincöt sírra bukkantak, kilencet tártak fel, de folyamatban van a többi feltárása is.
A régész közölte, hogy egy kora avar sírban példának okáért az emberi csontváz mellett egy ló maradványait is megtalálták. A korabeliek lóbőrrel temetkeztek, amelybe a fejet és a lábakat helyezték, de a lószerszámokat is a halott mellé helyezték. Ebben a sírban az eltávozott valószínűleg férfi volt, aki mellett az íjának a nyílhegyeit is megtalálták. Érdekesség, hogy a sírban több bronzból készült ékszer, fülbevaló és csüngő is volt. Közölte még: a feltárt avarkori sírokban nemcsak bronz, hanem ezüstből készült övvereteket, ruhára varrt lemezeket is találtak.
Az egyik honfoglalás kori sírban egy idős nő maradványait találták, akinek minden foga kiesett és csontritkulásban szenvedett. Őt is lóval és lószerszámokkal temették el – közölte Mali Péter. A nőn bronz karperec volt, de a derékövét ellopták, hiányoznak a csigolyák és a bordákat is kimozdították, azaz kiszakították az övet. A lábnál negyven-ötven bronzveret látható, az elhelyezkedése folytán kérdéses, hogy ezek eredendően a cipőjét, vagy a lószerszámokat díszítették. A kis veret egy viking szimbólum, Thornak, a mennydörgés istenének a szimbóluma, amit a kijevi rusztól, a keleti vikingektől szerezhetett be, vagy ő maga is bevándorló volt – mondta a régész.
Mali Péter kijelentette: a kunhalom harmadik, legalsó rétegét ezt követően ássák ezt követően ki, lehetséges, hogy ott felfedezhető ezt követően az a rézkori sír is, ami okán négy-ötezer éve magát a kunhalmot emelték.
mti