Avar nő háborítatlan sírjára találtak régészek Nagykőrös közelében

A 7. században eltemetett 30-40 év körüli avar nő háborítatlan sírjára találtak a régészek a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások esetén – közölte Fazekas András Kristóf régész a sajtó képviselőivel.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa kijelentette: 2022 tavasza óta zajlik a bontó munkálat és régészeti megfigyelés a Nagykőrös és Kecskemét közti útszakasz felújításával párhuzamosan.

A projekt esetén hét, előzetesen „felderített” lelőhelyet tárnak fel, ahol túlnyomórészt római kori szarmata települések nyomaira leltek. A főként félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, továbbá árkok maradványai a Krisztus utáni 3-4. századra tehetőek.

Ezek közt találtak rá a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, több mint két méter mélyen egy, a kora- és középavar fázis határán, voltaképpen megközelítőleg a 600-as évek centrumában eltemetett nő egész csontvázára.

A régész állítása alapján az észak-déli tájolású sírban a koponya bal oldalán egy színarany lemezgömbös fülbevaló, a koponya környékén egy kupacban borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, azonfelül egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, háborítatlan sírra bukkantak.

A csontok felszedésekor megtalálták az arany fülbevaló párját is. Az ékszer a „Jánoshida-típusba” sorolható kislemezgömbös fülbevaló, aminek eredete a 7. század középső harmadára tehető.

A fülbevalókon a több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy látható, amelyekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekessége, hogy ez a típusú fülbevaló konkrétan ritkának számít a Duna-Tisza közén – tette hozzá.

Fazekas András Kristóf közölte: az önmagában is értékes leletegyüttes a időszak temetkezési szokásairól is nagyszámú releváns információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy „a halott ne éhesen menjen át a másvilágra”.

A régész közlése alapján a Kecskeméti Katona József Múzeum a térségben végzett régészeti kutatásokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként végzi.

mti

Szólj hozzá!