Berettyóújfaluban átadták a felújított zsinagógát, a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából.
„Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a korszerű világunkban” – hangoztatta.
Az államtitkár alapján a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy „egyesült erővel ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.
A koronavírus-járványra kitérve azt mondta, a magyarok ismételten bebizonyították, hogy ha szükség van erre, állandóan akad sok felkészült és odaadó ember a baj kivédésére.
„Magyarország szuverén állam módjára, saját valós érdekeit és a politikai realitásokat szem előtt tartva volt képes dönteni a vakcinák beszerzéséről” – mondta, hozzátéve: ez tette lehetővé, hogy Magyarország a lakosság átoltottságát nézve az Európai Unió élvonalába tartozik, ezáltal „bátran belefoghatunk az állam újraindításába”.
Orbán Balázs a nemzet részére hosszú távon megtérülő befektetésnek nevezte, ha a tudományba, az oktatásba és az egészségügybe fektet be.
Azt mondta, ellenkező utat járnak be, mint az előző válság során a baloldali kormányok: „ők kivették a forrásokat ezekből a szektorokból, mi ugyanakkor soha nem látott plusz forrásokat teszünk bele”.
Kitért arra: nem szabad engedni annak a modernitásban „neves csábításnak”, hogy a vallás és a tudomány egymással szemben áll; a vallást üldöző törekvéseket el kell utasítani. „Mindkettőre nagy szükségünk van ahhoz, hogy sikeres nemzetként maradhassunk fenn az következő évszázadokban is” – közölte.
Rövid történelmi áttekintésében az államtitkár utalt a nemzetiszocializmusra, amely az európai zsidóság elpusztítását tűzte ki célul, ameddig a másik, „a baloldal által kreált kommunista ideológia más alappal ugyan, de ugyanúgy a zsidó-keresztény kulturális alapok elpusztítására törekedett Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában”.
Mindezek Berettyóújfaluban oda vezettek, hogy a zsugorodó hitközség 1965-re már nem tudta fenntartani zsinagógáját – mondta, ezt követően közölte még: a zsidó-keresztény kulturális örökség, amellett a szabad vallásgyakorlás védelmére történelmi felelősségeként tekint a magyar kormány.
Ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány segedelemével – jelezte Orbán Balázs.
Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési követe felelevenítette gyerekkori emlékeit a helyi zsidóságról, megjegyezve, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu népességének 11 százaléka kötődött a közösséghez, a holokausztnak ugyanakkor 654 helyi áldozata volt. A politikus alapján rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani.
Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere kijelentette még: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is szimbóluma a felújított zsinagóga.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett a létesítmény kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében jövendölhető szerepét emelte ki, megjegyezve, a zsinagógával egyesült erővel 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból.
A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta jellegzetes tárlatvezetése után ugyanakkor a megtalálható rabbik segédkezésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.
A berettyóújfalui zsinagóga nagyon sok kulturális programnak házigazdája a nyári hónapokban, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja ezt követően a nézők a modernizált falak közt.
mti, fotó: Czeglédi Zsolt