Lezajlottak a magyarországi aranybullák természettudományos kutatásának első vizsgálatai

Lezajlottak a magyarországi közgyűjteményekben őrzött aranybullák vizsgálatát célzó, komplex természettudományos kutatás első vizsgálatai – tájékoztatta a nyilvánosságot a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL).

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az MNL direktora Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét kérte fel az aranybullák archeometriai és képalkotó diagnosztikai vizsgálatát célzó kutatás fővédnökének.

Az információ alapján az MNL őrizetében található nyolc aranybullát Szabó Csaba, a levéltár irányítója és Rácz György főlevéltáros, akadémiai igazgató-helyettes vezetésével tekintette meg a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri főépületében Kövér László nevében Bellavics István, az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője, mitöbb Szigeti Gábor igazgatóhelyettes és Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár főosztályvezetője.

Bellavics István a látogatás alatt felolvasta Kövér László levelét, ahol a házelnök rámutatott a vizsgálatok fontosságára, ezt követően átadta a főigazgatónak az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla Napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvény eredeti példányát, hogy elhelyezzék azt a levéltár törvényszobájában – közölte az MNL.

A magyarországi közgyűjteményekben összesen tizenkét aranybulla (jelentékeny jelentőségű okiratokat megerősítő aranypecsét) maradt fenn, a legrégebbiek az Árpád-korból, a legfiatalabbak mindazonáltal Mária Terézia idejéből.

A tizenkét aranypecsét vizsgálatára komplex természettudományos kutatás indult, melynek alatt az aranybullákat még orvosi képalkotó berendezésekkel is vizsgálták.

A közlemény kiemeli a kutatási projekt jeles fontosságát, rámutatva az interdiszciplináris összefogás mértékére is.

A magasfokú és komplex, az aranybullák történetében példa nélkül álló vizsgálatok elvégzésében a levéltár partnere volt a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma, az Atommagkutató Intézet (Örökségtudományi Laboratórium), az ELKH CSFK Földtani és Geokémiai Intézete, a Semmelweis Egyetem, a Dr. Genersich Antal Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem – közölte a Nemzeti Levéltár.

mti