A Föld első kontinensei az ezelőtt véltnél 700 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az óceánból – állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre tudósok, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában – írja a The Guardian.
A Kolkata közelében található Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni.
Az ausztráliai Monash Egyetem felfedezője, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője hangoztatta, munkatársaival észrevették, hogy a kőzetnek szárazföldön kellett formálódnia, mert fodrozódó jelek láthatóak rajta, hasonlóak ahhoz, valamint a szél és a hullámok nyomot hagynak a homokos partokon.
„Rájöttünk, hogy ezek ősi folyami kőzetek voltak, amelyek folyókban és torkolatokban formálódtak” – mondta Chowdhury.
A mester alapján az első kontinensek valószínűleg a lemeztektonika létezése előtt formálódtak. A lemeztektonika a földtömegek emelkedését hajtó legfőbb erő napjainkban.
„Ma a lemeztektonika kontrollálja az emelkedést. Amikor két kontinentális lemez összeütközik, kialakul a Himalája, az Alpok. Három milliárd éve ez nem mindent összevetve volt” – mondta Chowdhury.
A tudósok elmélete alapján a korai kontinensek 300-400 millió évnyi szakadatlan vulkáni aktivitást követően emelkedtek ki a átfogó óceánból. A Szinghbhum-kraton az idők esetén felhalmozódott lávából jöhetett létre, a csaknem 50 kilométer mélyre nyúló kéreg megvastagodott, ezt követően úszni kezdett a vízen, mint a jéghegyek.
mti