Spanyolok szállítják a prágai Szent Vitus székesegyház új orgonáját

Spanyolok szállítják a prágai Szent Vitus székesegyház új orgonáját

A spanyol Gerhard Grenzing hangszergyártó társaság készíti el a prágai Szent Vitus székesegyház új orgonáját.

A prágai érsekség választása azért esett a barcelonai cégre, mert az eddig már 138 új orgonát konstruált és több mint kilencven történelmi orgonát újított fel – hangoztatta Dominik Duka.

A korszerű orgona beszerzése csaknem 80 millió koronába fog kerülni. A pénzt adományokból kívánják biztosítani, hogy ne legyen szükség állami támogatásra. Az állítólag francia minták alapján elkészülő új orgona kínálja a tradicionális zeneművek mellett a jelenkori orgonaművek lejátszását is. Az elképzelések alapján 2019 októberében mutatják be.

A hangszernek összesen több mint ötezer sípja lesz, a legkisebb hét milliméteres, miközben a leghosszabb több mint hétméteres lesz. Barcelonából Prágában szállításához a számítások alapján legalább öt kamionra lesz szükség. Az orgona súlya meghaladja a 20 tonnát.

A korszerű orgona beszerzéséről 2012-ben döntött a székesegyház tanácsa, aminek hét tagja van. Ezek azok a közjogi méltóságok – mások közt az államfő, a miniszterelnök, a prágai érsek és a főpolgármester -, akiknek kulcsa van a Szent Vitusban őrzött cseh koronázási ékszerek kamrájához. A kamrát csak mind a hét kulccsal közösen lehet kinyitni.

A prágai érsek korábbi nyilatkozata alapján a modern orgona beszerzésére szakmai okokból van szükség. Szakértők alapján a történelmi orgona hangja már nem tudja „betölteni” a székesegyház óriási belsejét, így egy nagyobb teljesítményű hangszerre van szükség.

„Polgári társulást alapítottunk, amely az ügyeket intézni fogja. A társulat a korszerű orgonát elkészülte után a székesegyháznak ajándékozza. Nem szeretnénk, ha az ügy az állami költségvetést is terhelné” – hangoztatta az érsek.

A Szent Vitus székesegyház tulajdonosi jogáról két évtizeden keresztül állt perben a cseh állam és a katolikus egyház. A végső, 2010-ben meghozott bírósági döntés alapján a székesegyház az állam tulajdona.

„A székesegyház felépülésétől kezdve a cseh államiság szimbóluma, építéséhez vallásától függetlenül mindenki hozzájárult és az építkezést az első (csehszlovák) köztársaság fejezte be” – indokolta a döntést a bíróság.

Az államfői hivatal és a prágai érsekség megállapodást kötött arról, hogy Csehország legnagyobb templomát szövetségben fogják kezelni. Ekkor alakult meg a székesegyház tanácsa is, amely a templom karbantartásáról és felújításáról hoz döntéseket.

A Szent Vitus székesegyház a prágai Hradzsin egyik leglátogatottabb műemléke, az európai gótika remeke, amely a látogatóktól szedett belépti díjak révén nagymértékű anyagi hasznot is hoz tulajdonosának.

mti