A művész és múzsája kapcsolatát elemzi Gerevich József pszichiáter, addiktológus Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2. című kötete.
A Noran Libro kiadó gondozásában megjelent Teremtő vágyak két kötetében a szerző negyvenhét olyan találkozásélményt dolgozott fel a művészettörténetből, amelyre egy vagy több műalkotás születése vezethető vissza. Gerevich József arra volt kíváncsi, hogy mekkora hatást gyakorolt a múzsa a képek keletkezésére.
„Hol a múzsákat találom meg első alkalommal, hol a festőt, hol magát a képet. Sajnos viszont nem folyamatosan áll össze a történet, mindazonáltal remek találkozások vannak a művészet történetében, izgalmasak, érdekesek, de nem állandóan lesz belőlük mű vagy ha lesz is, nem biztos, hogy vissza lehet vezetni a találkozásra. Az ilyen történetek sajnos kimaradtak a kötetekből”.
A kötetekben szereplő történeteknél az is foglalkoztatta Gerevich Józsefet, hogyan jelenik meg a művész a műben, milyen saját motívumok vezetik az alkotót arra, hogy némely munkákat elkészítsen és az alkotáson mennyire lehet tetten érni magát a művészt, annak életét, érzéseit, emberi kapcsolatait. „Találtam sok-sok emberi motívumot, de mind közül valószínűleg a legattraktívabb a találkozás élménye volt, úgy vélem ezt lehet a legérzékletesebben és leginkább a történet erejével elmondani”.
A kötetben megjelenik például Picasso és Dora Maar, Paul Cézanne és Émile Zola, Gustav Klimt és Emilie Flöge vagy Márffy Ödön és Csinszka kapcsolata is.
Gerevich József kiemelte, hogy nem szakmai szemmel néz a képekre, inkább egy általános emberi kíváncsiság van benne, nem próbál következtetni a művek alapján sem a művész lehetőség szerinti pszichés zavaraira, sem a személyiségére. „Igencsak sok példát tudnék mondani arra, hogy furcsa, zavaros képek mögött teljesen egészséges személyiségek állhatnak. Az alkotás mögött rejlő ötletes, fiktív mozzanatok teljesen eltorzíthatják vagy megváltoztathatják a valóságot” – tette hozzá.
A kötet írása közben a szerző az ikonográfia és a pszichobiográfia módszerét alkalmazta; első alkalommal megnézte, hogy mi a kép tartalma, ezt követően ezt vetette össze az alkotó élettörténetével. E kettőből rajzolódnak ki a Teremtő vágyak kötet történetei.
A pszichiáter tervezi a témában újabb kötet összeállítását is, ahol óhajtana a magyar alkotóknak is több figyelmet szentelni. Hozzáfűzte viszont, hogy a nyugati kultúrával szemben jóval kevesebb életrajzi kötet született a magyar művészekről, így ezeknek sokkal nehezebb utánajárni.
A modern könyv utószavában Gerevich József leírja, hogy az általa vizsgált festmények háttértörténete alapján észlelt perszonális motívumokat némely típusokba is lehet sorolni, akárcsak vágyteljesülés, önvizsgálat, trauma, érzelmi elhanyagolás vagy halálközeli hatás. „Szeretnék ennek a témának egy egész könyvet szentelni, sokkal több példával, szemponttal. A címe Szemfényvesztő művészet lesz és valószínűleg előbb készül ezt követően el, mint a Teremtő vágyak harmadik kötete, amely ugyancsak a terveim közt megjelenik” – mondta.