A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium patronálásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

A projekt alatt az első lépés a rákosi vipera valószínűsíthető hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A program céljai közt megjelenik a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein. Ezeken a területeken meghatározó elem a vadkizáró kerítések telepítése a ragadozók károkozásának csökkentése érdekében, a változatos gyepszerkezet és zöldfolyosók kialakítása, tetejébe a nem őshonos, inváziós növényfajok irtása – olvasható az MME közleményében.

A projekt lényeges eleme a lakosság globális tájékoztatása a faj megjelenéséről, hazai előfordulásáról, életmódjáról. Ennek értelmében tematikus honlap, a fajt és a védelmi programot bemutató filmek, kiadványok és információs táblák, képzési tevékenységek támogatják a lakosság tájékoztatását. Ezenkívül az önkéntesek és mesterek részére is szerveznek továbbképzéseket.

A projekt célja, hogy 2025-re 50 százalékkal növekedjen a magyarországi rákosivipera-állomány.

A közleményben felidézik, hogy a faj kritikus helyzetét felismerve, 2004-ben európai uniós LIFE támogatással épült meg a Rákosivipera-védelmi Centrum, ahol kezdetét vette a rákosi viperák tenyésztése.

A 2009-ben elnyert LIFE+ projekt részeként már 10 éve folyik a tenyésztett viperák kibocsátása az élőhely-rekonstrukciós beavatkozásokkal megalapított, azonkívül megnövelt nemzeti parki gyepterületeken.

Az elmúlt 15 év jártasságai segítették a természetvédelmi mestereket azon veszélyforrások még pontosabb azonosításában, melyek leküzdése révén biztosított a rákosi vipera hosszútávú megőrzése hazánkban. Ez viszont olyan komplex intézkedéscsomagot igényel, melynek végrehajtására állították össze a most nyertes LIFE pályázatot.

Az információ alapján a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) sztyeppmaradványok lakója. Nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban található rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli keresztül a hideg napokat

Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század esetén örökösen szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra pár magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén látható – szigetszerű populációra zsugorodott. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek módosítása.

A legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj részére kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. Az ilyen formában megmaradt kis létszámú populációk ugyanakkor roppantul sérülékennyé váltak.

A drasztikus egyedszámcsökkenés hatására a fajt Magyarországon 1974-ben védetté nyilvánították, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től ugyanakkor természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb osztályba sorolható, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Pillanatnyilag a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja.

Az Európai Bizottság idén több mint 120 természet- és környezetvédelmi célú projekt részére nyújt összesen több mint 240 millió Eurós segítséget a LIFE program keretén belül. A támogatott projektek csaknem egyharmada a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozza, amíg a többi projekt célja az élőhelyek helyreállítása és fenntartása, mitöbb a ritka és veszélyeztetett fajok védelme.

Az elnyert LIFE segítség 2019 és 2025 közt biztosítja a magyarországi rákosivipera-állomány védelmével kapcsolatos tevékenységeket. A projekt keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), továbbá az Agrárminisztérium (AM) mesterei dolgoznak egyesült erővel a hazai rákosivipera-állományok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében – olvasható az MME közleményében.

mti