Turizmusfejlesztés kormány támogatással

Turizmusfejlesztés kormány támogatással

Jövőre az összes eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turisztikai célelőirányzaton és az újonnan létrehozott turizmusfejlesztési célelőirányzaton keresztül a szektor fejlesztésére – közölte Kövér László Lentiben, az önkormányzati beruházásban fejlesztett Thermal Hotel Balance és a gyógyfürdő fejlesztésének avatásán.

A 3,1 milliárd forintból épült négycsillagos, 94 szobás szálloda és a gyógyfürdőfejlesztés átadása alkalmából az Országgyűlés elnöke azt mondta el, hogy idén a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint volt, ami jövőre csaknem megduplázódik, 11 milliárd forint lesz a kerete. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési kerettel, ami az uniós pályázati hozzájárulást kiegészítő nemzeti forrás.

A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja – sorolta Kövér László.

Kifejtette: a forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és internacionális marketingre, rendezvénytámogatásokra ugyanúgy jut ezt követően, mindent összevetve az egész hivatás egyet léphet előre. „A kormány célja, hogy gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben a turizmus az összes eddiginél jobban teljesítsen, Magyarország és A főváros legyen Közép-Európa turisztikai centruma” – mondta.

Kövér László úgy vélekedett: ezzel a létesítménnyel Lenti és a Kerka völgye újból tekintélyes lépést tett azon az úton, „amelyen a korábbi hátrányait maga mögött tudva előnyére változtathatja földrajzi adottságait”. Trianon után, de különösen a rendszerváltás előtti korban Lenti részére a határvidék mivel hátrányt jelentett, s ebből az elmaradott helyzetéből ez a vidék később is nehezen tört ki, mert a magyar-szlovén-osztrák hármas határ politikai okokból teljesen zárt volt – mondta.

Közölte, ez a vidék mindazonáltal akkor is lehetőséget kínáló lett volna a határrégiós kapcsolatok kialakítására, már csak azért is, mert a szlovén oldalon él a szomszéd országbeli magyarok döntő többsége. Hogy ez előny lehet, azt megerősíti a mai Szlovénia nemzeti fejlesztési programja is, amely hangsúlyozza a határ menti térségek előnyös fejlődési lehetőségeit – jelezte a parlament elnöke.

Aláhúzta, a határtérség megszenvedte a magyar belpolitikai élet gazdasági következményeit is, az első polgári kormány után, 2002-től ezen a vidéken is a megtorpant a fejlődés, sőt megindult egyfajta a visszaesés. Ez olyan időszak volt, „amikor az korábbi kormányerők önvallomása alapján trükkök százaival próbálták elfedni, hogy nem csinálnak semmit”, amikor Magyarországon „eluralkodott a rendetlenség és a fejetlenség, s az ország sodródott az összeomlás felé” – fejtette ki.

Közölte még, 2010-től kezdődően ebből az állapotból kellett talpra állnia Magyarországnak, rendet kellett teremteni az államháztartásban és a költségvetésben, „az adósságcsapdába csalt lakosságot és önkormányzatokat ki kellett menteni az uzsorabéklyókból”, rendet kellett tenni a közműszolgáltatások árképzésében, vagyis a rezsiköltségek területén. Az állam járandóságainak behajtásában, a foglakoztatásban és a képzésben is rendet kellett teremteni egy család- és munkaalapú társadalom kialakítása keretében – ismertette az Országgyűlés elnöke.

Kövér László jelezte, hogy a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakban 400 milliárd forint fordítható a határ menti települések fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az képzés, a turisztika és a kutatás területén. Korszerű elem, hogy az anyagi források gazdaságfejlesztési célokra is fordíthatók, vállalkozások is pályázati lehetőséghez jutnak.

Kövér László szólt arról is, hogy 2010 és 2015 közt Magyarországon 39 százalékkal növekedett a látogatók száma, 300 ezerrel meghaladva Magyarország tízmilliós lélekszámát. Ugyanebben az időszakban a szálláshelyek minden bruttó árbevétele több mint 50 százalékkal emelkedett, a turizmus nemzeti össztermékhez való hozzájárulása folytonosan nő, múlt évben 3,6-szerese volt a GDP növekedési átlagának.

Kifejtette, mindebben az egészségturizmusnak, a gyógyfürdőknek megkülönböztetett funkciója van, ugyanis a látogatók részére leginkább közkedvelt települések rangsorában olyan városok megjelennek, amelyeken belül vagy közvetlen környezetében fürdőhelyek fedezhetők fel. A magyarországi fürdőket előző évben összesen csaknem negyven millióan látogatták meg, négy Magyarországnyi ember, és a következő években nagy valószínűséggel gyarapítani fogja ezt a számot a lenti szálloda is – ismertette Kövér László.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) közölte: mérföldkő a szállodaavatás a település életében, de igényelnének továbblépni.

Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta el, hogy Lenti egykor katonavárosként vagy kereskedővárosként volt ismert, de a gyógyfürdő örök fejlesztésének betudhatóan napjainkban már a térség nagyfokú vonzerejű wellness- és egészségturisztikai célpontja. A szálloda megnyitása révén „egy lépcsőfokkal feljebb” léphet a település a turizmus szereplői közt, s újabb vendégéjszakákkal növeli a helység gazdasági lehetőségeit is – mondta.

Kutfej Attila, a szállodát és a vele összeköttetésben álló fürdőt működtető Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője hangoztatta: a modern beruházás nettó 3,1 milliárd forintba került – ehhez több mint egymilliárdos uniós forrást nyertek -, amelyből 600 milliót fordítottak az élményfürdő fejlesztésére, a fennmaradó összeg a szálloda építési költségeit fedezte. A hotel 70 dolgozót alkalmaz, s a júliusi megnyitása óta 45 százalékos kihasználtsággal üzemel, vendégeinek 30 százaléka határon túli, főként osztrák, cseh és szlovén turista.

mti