Szardínián több mint 3000 éves óriás szobrokat találtak

Szardínián több mint 3000 éves óriás szobrokat találtak

Ökölvívókat és harcosokat ábrázoló, több méter magas szobrok darabjai kerültek elő a szardíniai Mont’e Prama ásatási területén, amit régészek a szigetet a vaskorban lakó civilizáció leletei kincsesbányájának tartanak.

Két, férfit ábrázoló szobor törzse, egy fej, lábdarabok illetve egyéb testrészek bukkantak elő az Oristano településhez közeli Cabras ásatásain. Számítások alapján a szobrok eredeti magassága meghaladta a 2-2,5 métert.

Előkerült az a sajátosan meghajlított pajzs is, amit az egyik szobor a feje felett tartott, azonkívül a régészek egy szardíniai nurágh épületmodelljének darabjait is megtalálták.

A Mont’e Prama mezőin feltárt – a hétvégén bemutatott – leleteket rendkívülinek nevezte Dario Franceschini kulturális miniszter. Figyelmeztetett, hogy a Földközi-tenger medencéjének legrégibb szobrászati alkotásainak számítanak. Mont’e Prama területén a pandémia okozta két év szünet után április 4-én indult újra az ásatási munka: a régészek alapján „kincsesbányáról” van szó, honnan újabb alkotások előkerülését várják.

A két szobor majdnem pompás másolata két ezelőtt kiásott műalkotásnak. Ez utóbbiakat ugyanitt 1970-ben földművesek találtak meg. Több ezer darabban kerültek felszínre, évtizedeken át raktárban hevertek, összeállításuk csak 2005-ben kezdődött el, jelen pillanatban Cabras múzeumában láthatók.

Azok a szobrok is egy ökölvívót és egy harcost ábrázolnak. Utóbbi ugyancsak pajzsot tart a kezében. A Krisztus előtti tizenharmadik és kilencedik százak közti időszakra datálják őket.

A bronzkor és vaskor közt Szardínián élő népek az úgynevezett nurágh-civilizációhoz tartoztak. Nevüket sajátos építményeikről kapták: a nurághok kötőanyag nélkül egymásra rakott kősorokból álló, csonkakúp-alakú, zömök toronyszerű építmények. A szigeten hozzávetőlegesen 7000 nurágh maradt fenn, egyikük a Su Nuraxi 1997 óta a kulturális világörökség része.

mti