Róna Viktor világhírű táncművészről jelent meg kötet

Róna Viktor világhírű táncművészről jelent meg kötet

Róna Viktor – Herceg a vasfüggöny mögül címmel jelent meg kötet a magyar tánctörténet rendkívüli egyéniségéről.

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) Róna Viktor (1936-1994) emlékkiállításához kapcsolódva megjelenő kötet bemutatóján Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, továbbá Gara Márk és Halász Tamás tánctörténész vesz részt. A beszélgetés az OSZMI honlapjáról válik hozzáférhetővé.

Róna Viktor életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha ezelőtt nem született tárlat, életművét összegző igényű kiadvány eddig nem tárgyalta, és részletes életrajzát sem írták meg a halála óta eltelt bő negyed század alatt. Az expo és a könyv a művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el.

Halász Tamás, a tárlat kurátora, a kötet szerzője az érdeklődőknek hangoztatta: az expo a járvány okán késve, csak június 24-én nyílhatott meg, és most zárva van, az elképzelések alapján az eredendően tervezett márciusi záráson túl, meghosszabbítva várja az érdeklődőket a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

A Róna Viktorról szóló könyvben csaknem minden megjelenik, ami a bemutatón érzékelhető, és újabb anyagok is helyet kaptak benne. A kötet által kézzelfogható formában juthat el a közönséghez az expo anyaga. „A könyv a bemutató örökkévalóságnak szánt variánsa” – nyilatkozott a kurátor, hozzátéve: a teljességre való törekvés vezérelte őket az írás és szerkesztés közben.

Csaknem 400 illusztráció megjelenik a kötetben, amelyiknek nagyobbik része fénykép, főként Keleti Éva, Féner Tamás, Mezey Béla és Domonkos Sándor művei. A bemutató, ezáltal a könyv anyaga is alapvetően a Róna Viktor-hagyatékra támaszkodik, csaknem a egész anyag a művész tulajdonában volt. Ezáltal megmutatják azt is, hogy mit tartott érdemesnek megőrizni egy ennyire szorgalmasan archiváló művész a saját sorsáról – emelte ki Halász Tamás.

A hagyaték két részét 25 év eltéréssel kapta meg a múzeum, mindent összevetve gazdag anyagból válogathattak, csak fotóból csaknem tízezret kellett átnézniük. Az OSZMI táncarchívuma a planéta talán legnagyobb szakgyűjteménye, a Róna-hagyaték a hagyatéki gyűjteményeik egyik leggazdagabbja – nyomatékosította, hozzátéve: az elv az volt – a könyv és a prezentáció létrehozásakor is –, hogy megmutassák egy izgalmas sors fordulópontjait. Olyanok részére is szerettek volna élményt kínálni, akik nem konkrétan érdeklődnek a balett iránt. Sokrétű megközelítéssel dolgoztak, olyan anyagok is megjelennek a válogatásban, amelyek az adott kort segítenek jobban megérteni, a kultúrpolitikát, a kontextust mutatják be.

A 228 oldalas kötet gerincét a művész életrajza adja, amit apró szilánkokból, több hónapos nyomozómunkával állítottak össze. Ezt idézetek, interjúk egészítik ki, sőt még korabeli anyagokat is beépítettek a szövegbe, és a képaláírások is nagymértékű szerepet kaptak. A kötetben megjelenik a művész mesés partnere, Orosz Adél is. Mindemellett Gara Márk írt esszét Róna Viktorról, pályaképe alapján elhelyezve őt az internacionális és a hazai tánctörténetben.

Róna Viktor már sztársága közben pedagógiai tanulmányokat folytatott, és midőn a színpadról lejött, úgy ment be a próbaterembe, és lett balettmesterként is világhírű – mondta a tánctörténész, kiemelve: fordulatos és tanulságos történet az övé.

Mint nyomatékosította, Róna Viktor ugyanabban az időben volt internacionális léptékű, világhírű táncos, és létezett ebben a mátrixban, ennek értelmében a vasfüggöny mindkét oldalán, úgy hogy mellette a jellemét, a becsületét sem vesztette el. „A prezentáció és a könyv is fellebbenti a fátylat arról, hogy hogyan lehetett ezt a pompás pályaívet mindent összevetve, ennek a kettősségnek jegyében leírni”.

A kötet felelős szerkesztője Bánóczy Varga Andrea, a prezentáció vizuális tervezése és a kötet tipográfiai terve Czeizel Balázs munkája.

mti