Richly Zsolt tízrészes Luther című rajzfilmsorozata a középkori fametszetek stílusát idézi

Richly Zsolt tízrészes Luther című rajzfilmsorozata a középkori fametszetek stílusát idézi

Luther Márton életéről a középkori fametszetek stílusát idéző tízrészes rajzfilmsorozatot állított elő Richly Zsolt. A Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező új alkotásának képi világába a budai Várnegyed Galériában megnyíló bemutató enged betekintést.

A Luther című animációs széria első öt része már megjelent DVD-n, jelen pillanatban a tizedik epizód befejezésénél tartanak, december elejére ennek értelmében a egész produkció elérhetővé válik – ígérte Richly Zsolt. A kíváncsiskodók október végéig nézhetik meg a Várnegyed Galériában a rajzfilmhez kötődő Luther Márton élete álló- és mozgóképeken című kiállítást, amit a Kossuth-díjas Jankovics Marcell rajzfilmrendező nyit meg.

A tradíció alapján Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki a wittenbergi templom kapujára 95 tételét, amit a reformáció kezdeteként tartanak számon.

A reformáció vezéralakjáról nagyszámú játékfilmfilm készült már. A soproni evangélikus családban született Richly Zsoltot több mint két évtizede foglalkoztatta egy Lutherről szóló rajzfilm terve. Az elgondolás első verzióját még a kilencvenes évek centrumában vetette papírra, de végül nyolc évvel ezelőtt Fabinyi Tamás evangélikus püspök bíztatására látott neki az animációs széria megvalósításának, amely mindent összevetve éppen a reformáció 500. évfordulójára jött létre.

Richly Zsoltot elsődlegesen Luther jellemének és karakterfejlődésének ábrázolása érdekelte. A reformátor életútjának felidézése ugyanakkor egyfajta identitáskereséssé is vált részére. A felkészüléshez két munkatársával bejárták Luther életének leglényegesebb állomásait, az úton vázlatokat és fotókat készítettek. Azonfelül számottevő forrásból dolgoztak a korabeli krónikáktól a számítógépen hozzáférhető anyagokig. Meghatározó szerepet kaptak a reprodukciók: Cranach és Holbein és Grünewald képei mellett Dürer-metszetei is feltűnnek a produkcióban.

A forgatókönyv megírására Lackfi Jánost kérte fel, a 13 perces epizódok jellegzetes főcímzenéjét mindazonáltal Gryllus Dánielre bízta. A rajzfilmen csaknem 30 fős csapat dolgozott a Luther Animációs Műhelyben, ezután később Kecskeméten is. A munkatársak az évek alatt cserélődtek, nem volt könnyed a munka koordinálása, de végül sikerült egységes látványvilágot teremteni. A munkafolyamatokban a számítógépes modern műszaki megoldást is felhasználták. Richly Zsolt az első szituációs vázlatok elkészítésétől a munkának csaknem az összes fázisában részt vett, és mint nyilatkozott, közben „karmesterként irányította a csapatot”.

A rajzfilm megjelenése Richly alapján a középkori fametszeteket idézi. „Tipikusan német műfaj. A déli kultúrával szemben a kifejezőerő, az expresszivitás volt a lényege ennek a művészetnek. Nem gyönyörű igyekezik lenni, hanem kemény” – érvelt.

Az alkotás három rétegét a lineáris történetvezetés, a filmben felbukkanó álló, ma készült metszetek, korabeli képek és a gondolatok megrajzolt áramlása, az úgynevezett morf alkotja. „A humor ugyanakkor mindvégig lényeges szerephez jutott a szöveg és látványvilág kidolgozásában” – fűzte hozzá.

A direktor úgy vélte, a fiatalabb korosztályt nyilván a cselekmény érdekli ezután a rajzfilmből, a nagyobbak részére ezzel szemben elgondolkodtató lehet. Olyan digitális hittan anyagot is terveznek hozzá, amely segíthet a feldolgozásban, példaként elénk tárja egy fametszet születését, az öltözéket, térképeket, azonfelül játékos formában Luther korát.

A rajzfilmsorozat németül és angolul is megjelenik, de már portugál szinkron is készült. Az elképzelések alapján a Luther képregény formájában is a fiatalok kezébe kerül, egy képeskönyv mindazonáltal przentálja ezután a Luther-film keletkezéstörténetét – számolt be róla a direktor.

mti