Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi állapotok közt válik lehetővé az interplanetáris térben sajátos mágneses környezet vizsgálata.

A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, azonfelül az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós patronálást nyert.

Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke hangoztatta, hogy a korszerű laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak ezt követően a kutatóknak.

Mint rámutatott, az obszervatórium munkájának és eredményeinek ismertsége internacionális szinten az egyik legjobb a korábbi internacionális projektekben való részvételek folytán. az obszervatórium jellegzetes szerepet tölt be a geofizika területén, a kutatói gárda elhivatott, az MTA mindazonáltal lehetőségeihez mérten patronálja a munkát – tette hozzá Bokor József.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója, az obszervatórium vezetője közölte, hogy a tízszer tíz méteres, kocka alakú ház egy árnyékolt mágneses laboratórium lesz, vagyis mágnesesen láthatatlan lesz a Föld részére, mert mágneses tere nulla közeli lesz.

Beszélt arról is, hogy az elektromágneses tisztaszobában az űrfizikai kísérletek és fejlesztések mellett geofizikai, anyagtudományi, és élettudományi kísérletekre és fejlesztésekre is mód lesz. Mindezek mellett eltérő mérőeszközök mágneses vizsgálatát és kalibrálását is végezhetik, ezzel tovább bővítenék a magyar részvételi lehetőségeket az Európai Űrügynökség programjaiban.

Terjedelmes Gábor, a laboratórium egyik építésze közölte, hogy a mágnesesen nulla teret egy háromrétegű egyedi ötvözetből, műmetálból készült, háromszor három méteres kamra biztosítja, amely köré egy úgynevezett kompenzáló tekercsrendszert építenek. A kamrát Németországban készítik.

Specifikus anyagokat kell használniuk az építés esetén, kerülni kell a ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt) használatát, így a tekercsrendszer köré előregyártott faszerkezetű épületet húznak.

Hasonló létesítmény Európában Németországban és Hollandiában van, utóbbi az amerikai űrkutatási hivatalé, a NASA – é.

mti