Kihalt ludat megjelenít egy 4600 éves egyiptomi festmény

Kihalt ludat megjelenít egy 4600 éves egyiptomi festmény

Egy kihalt ludat szemléltet az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy szakembere.

Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen megfigyelhető ludak már kihaltak. Mint visszaemlékezett, a furcsa, de meseszerű madár különbözött a korszerű vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys. org akadémiai ismeretterjesztő portál.

A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá. Mindeddig ellenben senki sem találta meg, hogy a képen egy kihalt lúdféle érzékelhető – nyilatkozta a tudós.

A Meidúmban eltemetett Nofermaat egyiptomi herceg felesége, Itet kápolnájában találták meg a Meidúmi ludak néven ismert képet, amely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban fedezhető fel. A képen hat lúd érzékelhető, három jobbra, három balra néz. A három lúd igazság szerint sok ludat jelképez, mivel az egyiptomi írásban a három a többes szám jele.

A felfedező alapján a művészi szabadság is magyarázhatja a ludak rendkívüli tollazatát, amely teljesen más, mint a korszerű libáké, ugyanakkor nyomatékosította, hogy a régészeti helyszínen talált másfajta alkotások állatábrázolásai, a madarak és emlősök képei is pompásan pontosak voltak.

Romilio azt is kijelentette, hogy a korszerű vörösnyakú ludak csontjait nem találták meg egyetlen egyiptomi régészeti feltáráson sem. Azonban érdekes, hogy egy hasonló madár csontjait Krétán megtalálták.

„Zoológiai szempontból az egyiptomi műalkotás az egyetlen okmánya ennek a jellegzetes tollazatú lúdnak, amely napjainkban már az egész világon kihaltnak tűnik” – indokolta a kutató.

Romilio rámutatott, hogy kihalt állatokat ezelőtt is azonosítottak már ősi műalkotásokból, de nem lehetett minden faj létezését tudományosan megerősíteni.

A szakember a Tobias-kritériumok alapján próbálta azonosítani a ludat. Ahogy nyilatkozta, ez hatásos módszer fajok meghatározására, a madár leglényegesebb jellemzőinek kvantitatív mérését alkalmazza.

Romilio figyelmeztetett, hogy Egyiptom nem folyamatosan volt túlnyomórészt sivatagos tartomány, gazdag élővilága volt és sok olyan faj élt ott, amely mára kihalt.

„A művészet kulturális betekintést nyújt ebbe a világba, és értékes, grafikus lenyomattal szolgál a ma idegen állatokról” – mondta.

„Ezek közé sorolható a korszerű szarvasmarhák elődje, az őstulok (Bos primigenius), ráadásul a gazella, a nyársas antilop, az antilop és a szamár ezelőtt idegen fajtái. „Ezek az ősi állatábrázolások segítenek abban, hogy megismerjük a több ezer évvel ezelőtti biodiverzitást” – tette hozzá.

Romilio tanulmánya a Journal of Archaeological Science: Reports kiadásában jelent meg.

mti