Magyar szakemberek is részt vesznek abban a 6 évesre tervezett, 10 millió eurós patronálást nyert internacionális programban, melynek célkitűzése Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.
Az osztrák, német, amerikai és magyar szakemberek együttműködésével megvalósuló projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Csúcsszuper Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum mesterei is bekapcsolódnak – közölte sajtótájékoztatóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós pártfogást nyert, Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes) című projekt a régió késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatát űzte ki célul.
Napjainkra a történeti genetikai kutatások a népvándorlás és a kora középkori időszakra vonatkozóan is aktuálissá váltak. Az utóbbi években elbűvölő előrelépés történt az ősi DNS tanulmányozása kapcsán, amely most egy multidiszciplináris munkafolyamatban makro- és mikromegközelítésben is kínálja a aránylag homogén népességben a különbségek feltárását – felidéz a közlemény.
Mint az MTA hangsúlyozza, a tervezett kutatás nemcsak léptékében egyéni igényeknek megfelelő, de kérdésfeltevésében is modern. Az eddig lezajlott, mindenekelőtt az őskort érintő paleogenetikai kutatások hosszú távú, egész populációkat érintő folyamatokra, csoportok keveredésére és migrációjára koncentráltak. A projekt magját adó internacionális kutatócsoport első alkalommal próbálkozott egész temetők paleogenetikai (és ezt kiegészítve Sr-, C-, N- és O-izotópos) vizsgálatával, ami a régészet hatókörén mind ez idáig kívül eső kérdések megválaszolását tette lehetővé.
A kiindulási pont az egyén biológiai állapotának (DNS, egészség, életkor, étrend) és társadalmi helyzetének megismerése. A következő szinten az egyének alkotta helyi közösségek szerveződése (pl. rokonság, család, lakóközösség) és ezek régészetileg vizsgálható kulturális és társadalmi reprezentációja határozható meg.
A kutatásokat térben kiterjesztve a közösségek kapcsolatairól vonhatók le következtetések, ameddig az időbeli perspektíva a hosszú távú multidiszciplináris népességtörténeti elemzést is kínálja a történeti források bevonásával.
Jelentős kiemelni, hogy a korszakból már rendelkezésre állnak írott források, melyek a régészet és a genetika által felvetett kérdések (közösségek szerveződése, társadalmi hierarchia, etnikumok, életmód, háború, erőszak, munkakörülmények stb.) mindegyikére reflektálnak, mindent összevetve az eredmények ezekkel való összevethetősége és összevetése különösen érdekes gondot okoz – mutat rá az akadémia közleménye.
A program keretében csaknem 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta paleogenetikai vizsgálatára nyílik potenciál magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről.
A projekt céljai a óriási vizsgálati régióban csak a helyi régészekből, antropológusokból, genetikusokból és történészekből álló, kiterjedt kutatóhálózat hozzájárulásával valósíthatóak meg. A régészeti elemzést az ELTE kutatócsoportja koordinálja.
Mint az MTA közleménye hangsúlyozza, a győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatási pályázatok közt is kitűnő: ez az úgynevezett ERC-szinergiapályázat. A 2012-ben és 2013-ban még kísérleti jelleggel meghirdetett pályázatot négy év és hosszas előkészítés után 2017-ben írta ki ismételten az Európai Kutatási Tanács.
mti