Hétmillió koronáért kelt el egy Husszal összefüggő 15. századi okirat Prágában

Hétmillió koronáért kelt el egy Husszal összefüggő 15. századi okirat Prágában

Nem bírta a versenyt a Nemzeti Könyvtár, így 7,2 millió koronáért (91 millió forint) magánszemélyhez került egy 1414-ből származó megismételhetetlen, a huszitizmus alapítójához köthető cseh egyházjogi okmány egy prágai árverésen – jelentette a CTK cseh hírügynökség. Az irat volt és új tulajdonosának nevét nem hozták nyilvánosságra.

Az jellegzetes eredeti kézirat értékét növeli, hogy összefüggésben van a cseh történelem egyik kimagasló személyiségével, Husz Jánossal (1369-1415), aki meg akarta reformálni a katolikus egyházat. A pergamenre írt közjegyzői feljegyzés pecséttel van hitelesítve és egyetlen a maga nemében Csehországban. A feljegyzés ugyanakkor kitűnő példája a 15. századi jogi érvelésnek, így a cseh Nemzeti Könyvtár is érdeklődött iránta, de a licitáláson elért árat már nem tudta megfizetni.

A feljegyzés aprólékosan megindokolja miért kell Jeszenicei János (Jan z Jesenice) jogászt és prédikátort megfosztani az egyházjogi doktorátusától és Husz Jánossal összefüggésben miért kell átokkal sújtani. Jeszenicei János Husz János barátja és védője volt. „Ez az okmány jelentősen jól kiegészítette volna a huszita korral és az korábbi reformációval kapcsolatos kézirattárunkat” – nyilatkozta Martin Kocanda, a Nemzeti Könyvtár irányítója a CTK-nak. Az aukciós ár ellenben magasabbra kúszott, mint amennyit könyvtárunk megengedhet magának – jegyezte meg.

Antonín Stanek kulturális miniszter mindazonáltal rendhagyóan nagy összeget, hatmillió koronát bocsátott a Nemzeti Könyvtár rendelkezésére a ritkaság megvásárlására. A leütési ár ellenben végül 6,1 millió korona volt, amit még terhel a 18 százalék árverési jutalék.

Zdenek Uhlír, a Nemzeti Könyvtár szakértője alapján fölöttébb értékes és meghatározó történelmi okmányról van szó. A roppantul apró betűvel, latinul írt, még lefordításra váró feljegyzés elemzéséből valószínűleg kideríthető, hogy tényleg jogi vagy ugyanakkor hatalmi, politikai döntésről volt-e szó – mondta.

„A doktorátusokról annak idején az egyetemek döntöttek. Az egyetemek autonóm jogi személyeknek számítottak, nem voltak részei az egyházi hierarchiának, voltaképpen a pápai bíróságoknak. Ilyen szempontból módfelett érdekes áttanulmányozni azt az érvelést, amellyel Petr Nardi pápai megbízott a doktorátus megvonását megindokolta” – fejtette ki Uhlír. Úgy vélte: ez az okmány is azt a nézetet látszik alátámasztani, hogy a Husz Jánossal kapcsolatos korabeli eljárásokat nem éppen az egyházi jog alapján folytatták le.

mti