Huszadik századi cseh államfők által összegyűjtött festményekből nyílt prezentáció a Prágai Várban.
A több mint 130 alkotást bemutató és terjedelmes érdeklődésre számot tartó kiállítás december közepéig lesz megfigyelhető a Hradzsin egykori Császári lovardájában.
Az egyéni igényeknek megfelelő gyűjtemény első darabjait 1920-ban szerezte be Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia első elnöke. Masaryk tudniillik 1920 tavaszán 70. születésnapjára több millió koronát kapott támogatóitól. Ebből alakult meg a Masaryk Nemzeti Alap, amelyiknek kamatait az elnök döntése alapján kulturális és művészeti célokra kellett felhasználni.
Masaryk elnöksége során (1918-1935) elsődlegesen 19. század végi és 20. század eleji, szokásos stílusú alkotásokat részesítette előnyben, amíg utóda, Edvard Benes (1935-1938 és 1945-1948) inkább a korabeli korszerű szerzők műveit kedvelte.
Emil Hácha – aki a 2. világháború közben volt a Cseh-Morva Protektorátus elnöke – ellenben olyan alkotásokat keresett, amelyek nem sértették a korabeli náci megszállók ízlését.
Klement Gottwald, az 1948 februári rendszerváltás után hatalomra került első „népi demokratikus” államfő (1948-1953) a nemzeti ihletésű alkotásokat kedvelte.
A Masaryk Nemzeti Alap működése a múlt század ötvenes éveinek első felében megszűnt.
A prágai kiállításon több Josef Mánes-, Mikolás Ales- és Antonín Slavícek-alkotás is szemügyre vehető. Szakértők alapján Josef Vojtech Hellich alkotása a prezentáció legértékesebb darabja, a festményen Bozena Nemcová cseh írónő megfigyelhető. Ez a portré állítólag Masaryk dolgozószobáját díszítette.
A festménykiállítást a Hradzsin mutatós történelmi bútordarabjai egészítik ki. A bútorokat a szlovén Josef Plecnik tervezte, aki Masaryk idejében a Prágai Vár főépítésze volt.
mti