Geoparkok hete az ipolytarnóci ősmaradványok területén

Geoparkok hete az ipolytarnóci ősmaradványok területén

Színes programkavalkáddal ünnepelik az Európai Geoparkok Hetét az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen; a pénteki nyitónapon vulkánnapot rendeznek, amelyen egy tűzhányó kitörését is bemutatják a látogatóknak.

Szarvas Imre kijelentette: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Európa Diplomás kiterjedése a magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark kivételes geológiai értékeit ismerteti részleteiben is az érdeklődőknek május 26. és június 11. közt.

Vezetett túrákon lesznek láthatók az egykori tengerek és vulkáni katasztrófák nyomai, a geológiai feltárások mentén mindazonáltal a legfrissebb őslénytani felfedezésekkel is megismerkedhetnek a vendégek.

Május 26-án a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának hozzájárulásával, Harangi Szabolcs vezérletével miniatűr vulkán is kitör ezt követően Ipolytarnócon. A pénteki vulkánnapon az is kiderül, miért működnek a tűzhányók, hol volt a Kárpát-medence utolsó vulkánkitörése vagy mi történik a vulkánmegfigyelő obszervatóriumban.

A geoparkok hete alatt fiatalok és felnőttek időutazáson vehetnek részt a területet bemutató 4 dimenziós filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetéseken kérdezhetnek a Magyar Természettudományi Társulat, a Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértőitől a geoparkról, erről a kivételes, új térségfejlesztési kezdeményezésről – mondta Szarvas Imre.

A gyerekeket izgalmas feladatok várják, a medvekutya torkába lenyúlva kőpróbát is tehetnek, a bátrabbak ugyanakkor a miocén erdő szörnyei közt kóborolhatnak és meghódíthatják a lombkoronát.

A Nógrád megyei Ipolytarnóc élővilágát a miocén alatt vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek keresztül. Itt találták meg a planéta talán legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek közt orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, ezenfelül madarak iszapba kövült nyomait. Múlt év nyarán újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az ősvilági Pompejinek is nevezett régióban.

mti