Felszentelték Herczegh Géza jogtudós szobrát a szlovákiai Nagykaposon

Felszentelték Herczegh Géza jogtudós szobrát a szlovákiai Nagykaposon

Felszentelték Herczegh Géza jogtudós szobrát születésének 90. évfordulója alkalmából szülőhelyén, a szlovákiai Nagykaposon. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök, mindemellett felesége, Herczegh Anita, Herczegh Géza lánya.

Gabri Rudolf, a Herczegh Károly Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében azt mondta, Herczegh Géza életművével mély nyomot hagyott az egyetemes jogtudományban, Nagykapos lakosainak ellenben emberi tulajdonságait nézve is példakép. Kisugárzása mindenkit magával ragadott, bölcs és megfontolt tanácsokkal segítette „földijeit”, de akaratát senkire sem próbálta rákényszeríteni – idézte fel a jogtudósra Gabri Rudolf.

Hangoztatta még, Herczegh Géza szelíd hajthatatlansága, erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és polgári arányérzéke mindenkinek erőt és reményt nyújtott, hogy a legrosszabb korban is meg tudják oldani a rájuk váró feladatokat, és megerősítette hitüket abban, hogy egy kisebbségi sorban élő közösségnek is van lehetősége a helyes választásra.

Duray Miklós egyetemi tanár laudációjában kiemelte, a diplomája megszerzése után a kommunista államhatalom során egy olyan értékközpontú ember, mint Herczegh Géza nem futhatott be szakmai karriert, de becsületességét későbbi szakmai feladatvállalása is igazolja: a magyar Legfelsőbb Bíróság és a hágai Internacionális Bíróság tagja volt. Herczegh Géza szellemileg független ember volt, akit nemzete és szülőföldje sorsa érdekelt igazán – fűzte hozzá Duray Miklós. Herczegh Károly, Herczegh Géza fia nyomatékosította, hogy édesapja szívében örökre nagykaposi maradt. Gyakran látogatott szülőföldjére, mert azt vallotta, hogy adni kell annak a vidéknek, merről származik, kereste a lehetőséget, hogy támogassa szülőföldjét – mondta a jogtudós fia.

Herczegh Géza mellszobra Rieger Tibor Kossuth díjas művész alkotása.

Herczegh Géza 1928-ban született és 2010-ben Budapesten hunyt el. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1990-től 1993-ig az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, ezután a hágai Internacionális Bíróság tagjává választották, ahol 2003-ig tevékenykedett. Fő kutatási kiterjedése az internacionális jog, emellett annak kapcsolata az alkotmánybíráskodással és az európai közösségi joggal, az internacionális bíráskodás, az emberi jogok internacionális érvényesülése, a nemzeti kisebbségek védelme, a humanitárius jog internacionális fejlődése és a diplomáciatörténet.

A szoboravató előtt Áder János ellátogatott Szerdahelyre – ahol megtekintette a Szent László templomot és Szapolyai kápolnát –, az UNESCO világörökség részét képező Szepeskáptalanra és II. Rákóczi Ferenc felújítás alatt álló szülőházába, a borsi kastélyba, amely a magyar állam pártfogásával újul meg.

MTI Fotó: Máthé Zoltán