Ezerkétszáz éve épült mecset és királyi kastély maradványaira leltek Izrael déli részén, a Negev sivatagban látható Rahatban – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
Ez már a második ezen a környéken felfedezett, ősi, az iszlám közel-keleti térhódításának kiindulási korszakából származó mecset az utóbbi években. Egykor egy csodálatos palotától csaknem 400 méterre délre állt.
Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csinálta a térségben folytatott kiterjedt kutatás részeként. A régészek alapján a planéta talán legrégebbi mecsetére bukkantak, s a leletek az i. sz. 7-9. században zajlott fokozatos átmenetről tudósítanak a bizánci kereszténység korától az iszlám vallás uralkodóvá válásáig.
Csaknem három évvel ezelőtt hasonló, ugyancsak ebben a korban épült mecsetet tártak fel nem messze. Az ásatásokat vezető Oren Smueli, Elena Kogan Zehavi és Noah Michael David alapján egymástól nem nagy távolságra jellegzetes keresztény épületeket, s muszlim jellegzetességeket hordozó építményeket találtak.
„Felfedeztünk egy bizánci korból származó parasztházat, ahol láthatóan mezőgazdasággal foglalatoskodó keresztények laktak. Őrtorony is kötődött hozzá, s erős falakkal megépített szobái voltak” – mondták a lapnak.
„Egy közeli dombon ezzel szemben teljesen másképp megépített udvarházakat találtunk, melyek nagyjából egy évszázaddal később épültek, a 8-9. században, a korai muszlim időszakban” – mesélték.
„Ezekben valószínűleg muzulmánok laktak, a aránylag vékony falú, ki nem égetett sártéglákból felhúzott szobák sora mellett egy óriási, nyitott udvar volt. Több cserépből épült kemence is állt ott, amelyeket valószínűleg ennivalók készítésére használtak” – magyarázták a mesterek.
Az udvarház mellett fedezték fel 2019-ben az első, ősi vidéki mecsetet ezen a környéken. A második, három évvel később megtalált mecset is hasonló, a négyzet alakú termét ugyancsak Mekka, a muszlimok szent települése felé tájolták.
A Mekka irányába épített fal közepébe félkör alakú fülkét (mihrabot) építettek, s ezek a sajátos építészeti elemek jelzik, hogy mecsetként használták az épületet. Méretei alapján pár tucat helyi hívőt tudott befogadni.
A mecsettől 400 méterre fekvő egykori gazdag királyi kastély is egy központi udvar köré épült. Ebben kőlappal és márványlappal burkolt termek voltak, s a falakat vörös és sárga falfestmények díszítették.
Jólétről tanúskodik többek közt a több ott talált finoman megmunkált, állatok és növények képeivel díszített edény és üveg töredéke. „A muzulmánok itt szakaszosan vették át az uralmat, miután megörökölték a bizánci korszakot és a keresztény vallást, amely előzőleg évszázadokon át uralkodott Izrael földjén” – nyilatkozták a régészek.
Az államilag finanszírozott elképzelések alapján déli irányban fejlesztik a beduinok lakta Rahat települést, s munkálatok előkészítésének részeként végzik a feltáró kutatásokat a régészek.
mti