Ezerkétszáz éve épült mecset és királyi kastély maradványaira leltek Izraelben

Ezerkétszáz éve épült mecset és királyi kastély maradványaira leltek Izraelben

Ezerkétszáz éve épült mecset és királyi kastély maradványaira leltek Izrael déli részén, a Negev sivatagban látható Rahatban – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Ez már a második ezen a környéken felfedezett, ősi, az iszlám közel-keleti térhódításának kiindulási korszakából származó mecset az utóbbi években. Egykor egy csodálatos palotától csaknem 400 méterre délre állt.

Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csinálta a térségben folytatott kiterjedt kutatás részeként. A régészek alapján a planéta talán legrégebbi mecsetére bukkantak, s a leletek az i. sz. 7-9. században zajlott fokozatos átmenetről tudósítanak a bizánci kereszténység korától az iszlám vallás uralkodóvá válásáig.

Csaknem három évvel ezelőtt hasonló, ugyancsak ebben a korban épült mecsetet tártak fel nem messze. Az ásatásokat vezető Oren Smueli, Elena Kogan Zehavi és Noah Michael David alapján egymástól nem nagy távolságra jellegzetes keresztény épületeket, s muszlim jellegzetességeket hordozó építményeket találtak.

„Felfedeztünk egy bizánci korból származó parasztházat, ahol láthatóan mezőgazdasággal foglalatoskodó keresztények laktak. Őrtorony is kötődött hozzá, s erős falakkal megépített szobái voltak” – mondták a lapnak.

„Egy közeli dombon ezzel szemben teljesen másképp megépített udvarházakat találtunk, melyek nagyjából egy évszázaddal később épültek, a 8-9. században, a korai muszlim időszakban” – mesélték.

„Ezekben valószínűleg muzulmánok laktak, a aránylag vékony falú, ki nem égetett sártéglákból felhúzott szobák sora mellett egy óriási, nyitott udvar volt. Több cserépből épült kemence is állt ott, amelyeket valószínűleg ennivalók készítésére használtak” – magyarázták a mesterek.

Az udvarház mellett fedezték fel 2019-ben az első, ősi vidéki mecsetet ezen a környéken. A második, három évvel később megtalált mecset is hasonló, a négyzet alakú termét ugyancsak Mekka, a muszlimok szent települése felé tájolták.

A Mekka irányába épített fal közepébe félkör alakú fülkét (mihrabot) építettek, s ezek a sajátos építészeti elemek jelzik, hogy mecsetként használták az épületet. Méretei alapján pár tucat helyi hívőt tudott befogadni.

A mecsettől 400 méterre fekvő egykori gazdag királyi kastély is egy központi udvar köré épült. Ebben kőlappal és márványlappal burkolt termek voltak, s a falakat vörös és sárga falfestmények díszítették.

Jólétről tanúskodik többek közt a több ott talált finoman megmunkált, állatok és növények képeivel díszített edény és üveg töredéke. „A muzulmánok itt szakaszosan vették át az uralmat, miután megörökölték a bizánci korszakot és a keresztény vallást, amely előzőleg évszázadokon át uralkodott Izrael földjén” – nyilatkozták a régészek.

Az államilag finanszírozott elképzelések alapján déli irányban fejlesztik a beduinok lakta Rahat települést, s munkálatok előkészítésének részeként végzik a feltáró kutatásokat a régészek.

mti