A kutya és az ember látóképessége közti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – állapította meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének legmodernebb kutatása.
Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik leginkább közkedvelt alanyává vált, jelentős hányadában az ELTE Etológia Tanszékén funkcionáló kutatócsoportnak hála – olvasható az ELTE közleményében.
A kutyákat rendszerint olyan feladatok elé állítják a tudósok, ahol látás alapján kell dönteniük, választaniuk. A kutya látása ellenben jó néhány tekintetben eltér az emberétől, merthogy rokonságát nézve olyan ragadozók csoportjába tartozik, amelyek többnyire mozgó prédára vadásznak, ezenkívül sokszor gyenge fényviszonyok mellett.
A két faj látása eltér például az észlelt színekben (a kutya kevesebb színt tud elkülöníteni), a felbontásban (a kutya homályosabban lát) és a kontrasztérzékenységben is, vagyis a kutya kevésbé kontrasztosan lát.
Bár ezt régóta tudják, az etológiai kísérleteket nagyjából csakis az emberi látásra építve tervezik. Ez gondot okozhat, ha a feladat apró részletek észlelését, követését igényli.
Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Péter András PhD-hallgató olyan számítógépes programot konstruált, amely a kutya által látott képet modellezni tudja fényképeken úgy, hogy az említett három paramétert – színt, kontrasztot, felbontást – figyelembe veszi az aktuális ismeretek alapján.
A szakemberek ezt követően felvételeket készítettek, amelyeken a kísérletvezető karral, fejfordítással vagy csak oldalra pillantással jobbra avagy balra mutat.
A felvételeket továbbiakban eredeti, vagyis ember által észlelt, ezenkívül a „kutyalátás alapján”, vagyis az algoritmussal kutyalátást szimuláló módosításokkal mutatták be a résztvevőknek, 25 férfinek és 25 nőnek.
A résztvevőknek el kellett dönteniük, merre jelez a kísérletvezető. Azt akarták kideríteni, befolyásolja-e a döntés sebességét és pontosságát, hogy a kép minősége megfelel a számunkra elvártnak, vagy attól figyelemre méltóan eltér – annak a minőségnek az irányba, melyet az egyes vélemények alapján a kutya lát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők lassabban és kevésbé sikeresen oldották meg a feladatot, mikor is a képen megfigyelhető ember csak a szeme elfordításával jelezte az irányt, mégpedig olyankor, mikor is ezeket a felvételeket a kutyalátás szimulációjával mutatták nekik.
Ha megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan teljesítenek a kísérlet „élő” változatában, kiderül, hogy az állatoknak is a szempillantás követése okoz legtöbbször gondot – olvasható a közleményben.
Az Etológia Tanszéknek a Behavioural Processes című folyóiratban megjelenő új tanulmánya rávilágít arra, hogy több figyelmet kellene fordítani a kutya és ember látóképessége közti eltérésre, ha a kísérleti feladatban a négylábú résztvevőknek finom részleteket kell elkülöníteniük.
Az ELTE Etológia Tanszékéről Pongrácz Péter, Ujvári Vera, Faragó Tamás, Miklósi Ádám, és Péter András volt ott a kutatásban.
mti