Barna Gábor és Várnai Jakab kapta a Fraknói Vilmos-díjat

Barna Gábor és Várnai Jakab kapta a Fraknói Vilmos-díjat

Barna Gábor professor emeritus és Várnai Jakab ferences szerzetes, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola korábbi rektora kapta a 2021. évi Fraknói Vilmos-díjat.

Az elismerést Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára nyújtotta át Budapesten.

Az államtitkár köszöntőjében kiemelte: a kitüntetettek tisztelik, óvják és tovább is akarják adni a kereszténységet. Életükkel, mindennapi megnyilvánulásaikkal sokat tettek és tesznek azért, hogy a ma Európában uralkodó ideológiai káosszal szemben felmutassák a valódi értékeket.

Soltész Miklós kiemelte Barna Gábornak a magyar népi vallásosságot tudós, több évtizedes életművét és elődje, Bálint Sándor néprajzkutató boldoggá avatási perének nevéhez is köthető elindítását.

Az államtitkár megköszönte Várnai Jakabnak teológiai tanári tevékenységét és a magyar, emellett a világban élő ferences közösségekért vállalt szolgálatát. Megjegyezte: a kormány az előző években az üldözött keresztényeket sokszor a pillanatnyilag Jeruzsálemben élő szerzetes javaslatai alapján támogatta.

Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának tanszékvezetője, a díjat odaítélő bírálóbizottság elnöke Barna Gáborról közölte: 1974-től, doktori disszertációjának megvédésétől kezdve végzett töretlen és magas színvonalú akadémiai életművét 12 önálló kötet és 400 publikáció igazolja. Tudományszervező tevékenységét tükrözik az általa rendezett konferenciák és a szerkesztésében megjelent tanulmánykötetek.

Közölte még: a Szegedi Tudományegyetem, amelyiknek 1993 óta trénere, most professor emeritusa, ugyancsak sokat köszönhet iskolateremtő képességének.

Gárdonyi Máté kitért arra: Barna Gábor neve legfőképp a népi vallásosság kutatásával forrott össze, de amellett munkássága az 1990-es évektől kezdve hozzájárult a katolikus egyháztörténet-írás megújulásához is. A népi vallásosság kutatásával tágította a tradíciókhoz híven intézménytörténeti keretben elképzelt egyháztörténet-írást.

Barna Gábor vállalta Bálint Sándor hagyatékának gondozását és „szívén viseli” elődje boldoggá avatási perét is – tette hozzá.

Azonfelül részt vesz a katolikus egyház közéletében, 2016 óta a Szent István Akadémiai Akadémia főtitkára.

Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a bírálóbizottság tagja Várnai Jakabot méltatva ismertette: a kitüntetett 1958-ban született, 1982-ben lépett be a ferences rendbe, 1988-ban szentelték pappá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett 1988-ban angol szakos tanári diplomát, ezt követően 1991-ben doktorált teológiából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karán. Ezt követően fundamentális teológiát tanított több főiskolán. Várnai Jakab 1994 és 2003 közt a Magyarországi Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke volt.

Várnai Jakab 1995-ben részt vett a bencés, a piarista és a ferences hittudományi főiskolák jogutódjaként 2000-ben megalakult Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapításának előkészítő munkáiban, ezt követően az intézmény rektora volt 2017 és 2020 közt. Jelen pillanatban Jeruzsálemben él és tanít.

A laudáció alapján Várnai Jakab egyike volt mindazoknak, akik fontosnak tartották és tanítói, fordítói tevékenységükkel előmozdították, hogy a rendszerváltozás utáni teológushallgatók megismerjék a korszerű teológiai gondolkodást és szakirodalmat, többek részére biztosított határon túli továbbtanulási lehetőséget, és kivitelezte a Sapientia Szerzetesi Tudományi Főiskola nevelési rendjét.

Barna Gábor az elismerést megköszönve hangoztatta: a díj névadója, Fraknói Vilmos nemcsak fantasztikus pap és egyháztörténész volt, hanem a Szent István Akadémiai Akadémia alapító tagja és legnagyobb mecénása is, aki végrendeletében egész vagyonát az akadémiára hagyta.

Várnai Jakab a díjat megköszönve a közösség fontosságát nyomatékosította. A Sapientia főiskola nem szolidan intézmény, hanem egy olyan közösség élettere, amely egy eszményt próbál szolgálni. Az igazság, amit a teológia próbál megvilágítani, állandóan egy közösség igazsága, és nem szakítható el ettől a közösségtől – mondta a ferences szerzetes.

A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben osztották ki első alkalommal, Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténészre emlékezve, aki 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, ezután 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. Fraknói Vilmos a középkori magyar történelem több, mindenekelőtt egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben mindazonáltal arbei címzetes püspök lett.

mti, fotó: Szigetváry Zsolt