Az eddig véltnél jóval ezelőtt alakulhatott ki az élet a Földön

Az eddig véltnél jóval ezelőtt alakulhatott ki az élet a Földön

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai tudósok, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

Az amerikai akadémiai akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány alapján más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrofosszíliák alakjával, vagy mindössze némely kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyidejűleg sosem.

„Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére” – szögezte le John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora, a modern tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a nyugat-ausztráliai az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.

A PNAS-cikket ismertető akadémiai hírportálok alapján a tudósok 11-féle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok összese jellegzetes hengeres, valamint kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük módfelett hasonlít ma élő társaira.

A kőzetleletet még 1982-ben bukkantak rá egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Onnantól két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok ellenben mindvégig kitartottak sőt, hogy a tudósok nem az élet jeleire bukkantak, mindössze élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.

Valley és kollégái egy évtizeden keresztül dolgoztak egy olyan modern műszaki megoldás kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A mesterek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó.

A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, miközben másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának tekintélyes hányadát alkotta az oxigén előtt.

„Ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt” – jegyezte meg Valley.

William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora alapján az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt egyrészt azt mutatja, hogy „az életnek az eddig véltnél jóval ezelőtt – senki sem tudja, hogy mennyivel ezelőtt – kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák gördülékenyen kialakulnak és nem jelent számukra tekintélyes kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak”.

Valley és csapatának korábbi tanulmányai alapján 4,3 milliárd évvel ezelőtt – vagyis a most ismertetett mikrobák létezése előtt több mint 800 millió évvel és a Föld kialakulása után mindössze 250 millió évvel – már voltak folyékony óceánok a Föld felszínén. „Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4,3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét” – húzta alá Valley.

A szakemberek elképzelése alapján az általuk kifejlesztett technikát az elkövetkezendő időszakokban más mikrofosszíliák, valószínűleg még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.