Az átfogó túlfogyasztásról nyílt prezentáció a Ludwig Múzeumban

Az átfogó túlfogyasztásról nyílt prezentáció a Ludwig Múzeumban

A piaci-fogyasztói kultúra által szült, súlyos környezeti problémákra keres megoldásokat a Ludwig Múzeum – Mai Művészeti Múzeum Lassú élet – Radikális hétköznapok címmel megfigyelhető kiállítása.

Az 1980-as években indult „slow forradalom” kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokat használó, elismerésre méltó étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek esetén mindenre kiterjedő mozgalommá duzzadt, és nagyszámú tartományban hódít a munkától az utazáson és a dizájnon át a médiafogyasztásig – idézte fel a prezentáció sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeum igazgatója.

Fabényi Julia kijelentette még ellenben, hogy a bemutató nem a ma divatos slow living mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat ad, sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, szelíd vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek kiutat mutatnak a vásárlói spirálból, a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek.

Mint megjegyezte, a Ludwig Múzeum internacionális csoportos kiállítása az eredeti elképzelések alapján 2020 tavaszán nyílt volna meg, ha a járvány első hulláma nem írja át a találkozókat, a pandémia által uralt, utóbbi bő egy év ellenben csak még erősebben ráirányította a figyelmet a kiállítás által felvetett kérdésekre.

Jan Elantkowski, Készman József és Üveges Krisztina kurátorok elmondták: a széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira biztosítanak utópikus modelleket, némelyek mindazonáltal a művészetfogyasztási szokások, érzékelési és befogadási rutinok megváltoztatására késztetnek.

Kaszás Tamás Eszképista történet című videómunkája példának okáért a kivonulásról szól: azt mutatja meg, hogyan lehetséges berendezkedni az önfenntartó életre, Erdei Krisztina mindazonáltal Riseset, Victory of the Sun címmel annak az időszaknak a tapasztalatait összegzi, amikor Törökországban egy elhagyatott falvak újraindítását célzó projektben volt ott kecskepásztorként.

Más menekülési utat szolgáltat fel Koronczi Endre, aki Extrém alvás című videóprojektjében arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e bárhol, bármikor szándékosan aludni.

Anca Benera és Arnold Estefán több installációval is rész vesz a kiállításban. A természet egészének motorja című munkájuk példaként két egykori vészjelző bóját alkot újra a érdeklődők által is kipróbálható hangszerként, a több mint egy tonna szaharai homokot felhasználó, A világot tápláló sivatagi kőzet című installáció mindazonáltal a nyugat-szaharai természeti kincsek kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.

Benczúr Emese az egyik legszennyezőbb iparágként nyilvánított ruhaiparhoz kapcsolódó problémákra világít rá Használati utasítás/Cut Before Use című installációjával, amelyhez „fast fashion” ruhadarabokból kivágott cetliket használt.

Lakner Antal hosszú évek óta odafigyel használati eszközök újraértelmezésével; ezúttal a Casa Activa műtárgycsoportjának két darabjával, az alvás közben rögzített agyhullámokat egyfajta masszázsággyá formáló REM beddel és a „száraz fürdést” cseresznyemagok segédkezésével lehetővé tevő Dry Spával vesz részt a kiállításban.

A Ludwig Múzeum Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória és Üveges Krisztina szervezésében meghirdetett tárlata szeptember 5-ig várja az érdeklődőket.

mti