Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka.

Az Si. 427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági környék határainak számításai megjelennek, az időszámítás előtt 1900-1600 közti időszakból származik, a 19. század végén találták meg a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált – írja a The Guardian.

Mansfield ezelőtt kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik babiloni táblát, amely a Föld legrégebbi és legpontosabb trigonometriai táblázata. Ez a tábla, a Plimpton 322 derékszögű háromszögeket írt le a püthagoraszi számhármasok segédkezésével.

Az ember nem jön rá csak úgy véletlenül a trigonometriára, jellemzően valami gyakorlati dologhoz kötődik – mondta Mansfield, aki a Plimpton 322 nyomán kezdett kutatni egy ugyanabból a korszakból származó másik tábla után, amely magába foglalja a püthagoraszi számhármasokat. Mindent összevetve jutott el az Si. 427-hez.

Mikor is 2017-ben a tudósok a Plimpton 322 célját kutatták, feltételezték, hogy valamilyen gyakorlati haszna volt, példaként templomok vagy paloták építésénél, csatornák kialakításánál lehetett szerepük a számításoknak.

„Ezen az újonnan megismert táblán első alkalommal láthatjuk, hogy miért érdekelte őket a geometria: hogy precízen határozhassák meg a földjeik határait” – mondta Mansfield. „Egy olyan időszakból származik, mikor is a föld magántulajdonná kezdett válni, az emberek kezdtek úgy gondolni a földre, hogy ‘az enyém és a tiéd’, és meg akarták határozni ezek határait a jószomszédi kapcsolat kialakítása érdekében. Ez a tábla ezt mutatja: egy föld kettéosztását, új határok meghúzását” – idézi a kutatót a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A táblán szereplő ékírás egy mocsaras részt, egy szérűt és egy közeli tornyot is magába foglaló területet ír le. Ennek egymással szembeni oldalai egyenlő hosszúságúak, ez alapján a szakemberek alapján az korábbi földmérők kidolgozták a merőleges vonalak létrehozásának a korábbinál pontosabb módszerét.

Bár a Plimpton 322 és az Si. 427 is püthagoraszi számhármasokat használ, több mint ezer évvel megelőzik Szamoszi Püthagorasz (i. e. 570 körül – i. e. 495) görög filozófust és matematikust.

A tudósok az Si. 427 táblán végzett vizsgálataik eredményeit a Foundations of Science című akadémiai lapban mutatták be.

mti