A Föld legrégebbi pénzverdéje bukkant fel Közép-Kínában

A Föld legrégebbi pénzverdéje bukkant fel Közép-Kínában

A Föld legrégebbi, csaknem 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban.

Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben funkcionáló pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója alapján.

Az ezelőtt feltárt, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.

Az öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou település nyugati részén feltárt egykori helység romjai közt bukkant fel.

Az ásatás helyszínén újabb, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet – többek között kész érméket tetejébe érmeöntéshez használt mintákat – is találtak. A régészek azonfelül több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme bukkant fel.

A tudósok alapján az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 közt tartó, úgy nevezett Tavasz és ősz korszakban, ezenkívül a Hadakozó fejedelemségek korszakában (időszámítás előtti 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméinek egyikei.

Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke alapján a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként másfajta fémtárgyak – többek között fegyverek – készítésére használták és csak csaknem egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését. Kiemelték: a történészek még állandóan nem tudták meghatározni, hogy korrekten mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek alapján az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, miközben mások alapján az adóbeszedés folytán kezdték használni az érméket.

A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia alatt épült helység maradványai. A települést az aktuális ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok közt többek között bronzöntödék, fazekasműhelyek, tetejébe csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.

mti