3D-szervmodellekre épülő kutatásokat támogató programban vettek részét szegedi szakemberek

3D-szervmodellekre épülő kutatásokat támogató programban vettek részét szegedi szakemberek

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biomag kutatócsoportja is tagja annak az internacionális konzorciumnak, amely világviszonylatban is egyedi, szabadon elérhető és szüntelen aktualizálható adatbázist teremtett meg a háromdimenziós szerv- és betegségmodelleket alkalmazó, publikált vizsgálatok adatainak minden eddiginél részletesebb feldolgozása révén – tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a sajtó képviselőit.

Az információ alapján a szokásos kétdimenziós sejttenyészetek alternatíváját jelentő háromdimenziós szövet- és szervmodelleket évek óta komoly szakmai kíváncsiság veszi körbe, mert igazoltan jobban tükrözik az élő szervezetbeli viszonyokat, a sejtek közti kölcsönhatásokat és a mikrokörnyezeti élmények jelentőségét, ezáltal precízebben reprezentálják a vizsgált élettani vagy kórélettani folyamatokat. Napjainkban már gyakran alkalmaznak ilyen modelleket példának okáért a máj-, a vese-, a tüdő- és az immunműködések vagy a daganatos betegségek kutatásában, és a várakozások alapján a 3D-kísérletek idővel áttörést hozhatnak például a korszerű, személyre szabott gyógyszeres terápiák kidolgozásában is.

Ezek a kísérletek nem egységes irányelvekre épülnek, a modellek standardizálásának hiánya ugyanakkor heterogénné teszi a vizsgálatokból levont következtetéseket. Erre az általános problémára kívánt megoldást találni az a nagymértékű, internacionális kutatómunka, amely alatt a konzorcium elemei több mint háromezer szakirodalmi közleményt tekintettek át e témakörben, és a kísérletek egy részét reprodukálva ellenőrizték a publikált eredményeket.

Kiderült, ha a modellrendszer nem egységes, akkor az ilyen formában végzett in vitro vizsgálatok eredményei is tekintélyesen különbözhetnek egymástól, ami nagymértékben nehezíti a levont következtetések értékelését és általánosítását, ugyanakkor a publikált vizsgálati eredmények szintézisét.

E módszertani korlát kiküszöbölésére hivatott a MISpheroID-adatbázis, amelyből a feldolgozott több mint háromezer közleményben leírt kísérletek minden paramétere lekérdezhető. Ennek támogatásával az elkövetkezendő időszakokban precízebben megtervezhetők lesznek az aktuálisan vizsgálandó akadémiai kérdésekhez leginkább illeszkedő modellek. A tudásbázis ezenfelül azt is elősegíti, hogy a legkorszerűbb kísérletes eredmények átláthatóan, egyazon alapelv alapján rendezve legyenek hozzáférhetők a szakemberek részére, előmozdítva ezzel az egyetemi-akadémiai intézetekben folyó, ezenfelül az ipari szektorhoz kapcsolódó kutatómunkát.

A Horváth Péter vezette Biomag csoport már ezelőtt is kiugró eredményeket ért el a szferoidkutatás területén, mindent összevetve lényeges szerepet tölt be a konzorciumban. Mindezek mellett a 3D-modellszervezetek vizsgálataihoz kapcsolódó képalkotás, és az ilyen formában nyert képi információk informatikai feldolgozása kapcsán is komoly előrelépéseket tett a szegedi kutatócsoport.

A 3D-s szövet- és szervmodellek használata komoly előrelépést hozhat a személyre szabott tumorterápiában, azonkívül a gyógyszerkutatásban, ehhez ellenben elengedhetetlen a módszertani irányelvek és a kísérletes paraméterek standardizálása. Horváth Péter és kutatótársai elképzelése alapján a MISpheroID-tudásbázis kimagasló jelentőségű lépés ebbe az irányba, mert összehasonlíthatóvá teszi a Föld bármely pontján dolgozó szakemberek és az eltérő laboratóriumok kísérleti eredményeit, mindemellett iránymutatást ad a jövőbeli kutatásokhoz.

Az adatbázis kidolgozásához vezető kutatás részleteit bemutató közlemény a planéta talán legrangosabb folyóiratában, a Nature Methodsban jelent meg.

mti