Egy internacionális kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. A modern modell felhasználásával a tudósok elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.
Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának betudhatóan, az ELTE kutatóit is felkérve internacionális kooperáció alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására. Legkorszerűbb eredményük a Disease Models and Mechanisms című szakfolyóiratban jelent meg – olvasható az ELTE Közleményében.
Az angol családban az úgynevezett pheochromocytomák (PHEO) ritka, örökletes neuroendokrin tumorok okozzák az idő előtti elhalálozást. Ezek a mellékvese velőállományából kiinduló tumorok túlzott adrenalin-szerű hormonokat pulzálnak a keringésbe. A PHEO-t nehéz diagnosztizálni, mert más betegségeket, példának okáért magas vérnyomást utánozhat, ezáltal felismeréséig sok idő telhet el. Sokszor csak utólag, a váratlan elhalálozás körülményeit vizsgálva derül ki, hogy a beteg a ritka, neuroendokrin daganattal küzdött.
A kutatásról közölt beszámoló alapján az attól fogva már a családról elnevezett Williamson-mutáció a szukcinát-dehidrogenáz (SDH) enzim B alegységét érinti. A B alegység hibája gyakran vezet daganatos áttétek kialakulásához, aminek a mechanizmusa pillanatnyilag még nem ismert.
„Mivel az egér és patkány ennél a ritka tumornál nem bizonyultak jó modellszervezeteknek Aamir Nazirhoz fordultunk, aki az indiai Központi Gyógyszeripari Szakember Intézet felfedezője, és neurodegeneratív betegségeket modellez fonálférgek (Caenorhabditis elegans) felhasználásával” – idézte fel a közleményben Vellainé Takács Krisztina, a magyar kutatócsoport vezetője, az ELTE-n funkcionáló Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program szakembere.
Az internacionális kutatócsoport együttes munkája és a család együttműködése meghozta a remélt áttörést. „Az indiai és magyar egyetemek kutatóival együttesen első alkalommal tudtuk előállítani a Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Ez a felfedezés elengedhetetlen a káros impulzusok mechanizmusának megértéséhez, és segíthet rámutatni a rák lehetséges kezelésére” – összegzi a közleményben Anil Mehtat, a Dundee-i Egyetem tudósa.
A Williamson család hibás génje, az emberi szervezet energiatermelésében szerepet játszó, egyik meghatározó fehérjéjének, az úgynevezett SDHB fehérje szerkezetét változtatja meg.
„A DNS genetikai manipulációjával internacionális csoportunk megvalósította az SDHB-gén meghibásodásának féregmodelljét. Azért választottunk férgeket a PHEO modellezéséhez, mert a férgek SDHB génje több százezer év alatt tulajdonképpen változatlan maradt. Az állati sejtekben általánosan funkcionáló energiagenerátor több mint 400 millió évvel ezelőtt tökéletesedett, és változatlanul funkcionál ma is” – mondta Vellainé Takács Krisztina.
A modern modellállat az információ alapján egyértelmű siker. A férgekben megjelent a Williamson-mutáció, ami újabb, pontosabb vizsgálatok biztosít. Sikerült a kutatóknak szelektíven kezelni a Williamson-mutáns férgeket úgy, hogy közben az egészséges férgek életben maradtak. Ez azt jelenti, hogy némely hatóanyagok a Williamson-férgeket elpusztítják, miközben az egészséges állatokra nincsenek hatással. Vagyis a emberi rákos sejtek ellen is lehetnek alkalmas hatóanyagok, amik teszteléséhez egy lépéssel közelebb kerültek a tudósok. Pillanatnyilag nincs gyógymód a PHEO-tumorok ellen, de a kutatások korábbi eredményei új utakat nyithatnak a daganatos megbetegedéssel kapcsolatos vizsgálatokban és a tünetek felismerésében – olvasható az ELTE beszámolójában.
mti